Hogyan tesz kárt a testben a stressz?

stressz

Közülünk hányan mondhatják azt, hogy az élet napi kihívásai nem okoznak nekik stresszt? Ez ugyanis a 21. századi életünk velejárója lett. Mi a stressz? Hogyan hat ránk hosszabb távon? Milyen módszerrel tudjuk kezelni a mindennapjainkban?

 

A stressz és a betegség

Az orvosok és az orvosi terület kutatói felfedezték, hogy a stressz befolyásolja az egészségi állapotunkat. Kiválthatja az immunrendszer működési zavarát, ajtót nyitva a különféle betegségek előtt. A feszültség ugyanis megzavarja a szervezet egészséges működését, amellyel ellenáll a betegségeknek. Aktiválja a „harc vagy menekülés” választ, amely bizonyos biokémiai reakciókat vált ki a testünkben. Stresszes helyzetben gyorsabban ver a szívünk. Bizonyos hormonok is felszabadulnak, készen arra, hogy védelmezzenek bennünket. Ezeket később már nem lehet visszahívni. A riadókészültségi állapot eredeti célja az, hogy segítsen elkerülni a fizikai sérülést, ám olyan mindennapi helyzetekben is aktiválódik, amelyekben semmi nem veszélyezteti az életünket.
E hormonok a feszültség hatására, vagy olyan helyzetben is megjelennek a szervezetünkben, amikor például félünk valamitől, de az ilyen helyzetek csak az elménk számára jelentenek problémát. Nem kell se támadnunk, se menekülnünk, így a testünknek nincs módja arra, hogy eltüntesse a felhalmozódó stresszt, emiatt azt egész nap magunkkal hurcoljuk. Ez végül a testünkben problémákat okoz, mert a különböző szerveink elkezdenek reagálni a felgyülemlett stresszhormonokra. Ezek ellenőrizhetetlenül szétszóródnak a testünkben, és befolyásolhatják a szív, a tüdő, a vérkeringés, az emésztési rendszer, a bőr, az idegrendszer működését. Lehet, hogy a stressz visszahatásként fej-, gyomorfájást, légzési problémákat, idegességet okoz.

 

A stressz felügyeletével meggyógyul a test

Bizonyos betegségek genetikai okokból nem tarthatók ellenőrzés alatt, vagy a levegő közvetítésével érnek el bennünket, de a stressz-hatások nemcsak csökkenthetők, de azokat ki is küszöbölhetjük az életünkből. Ez nem azt jelenti, hogy maguk a problémák is megkerülhetők; azok mindig jelen lesznek. Ám az ezekre válaszként adott egészségtelen fizikai reakcióknak útját állhatjuk.
Létezik egy technika, amelyet kipróbálhatunk az életünkben. Ezt én hatékonynak találtam a feszült állapotok kezelésében. Ez a módszer a meditáció. Ha megtanuljuk ennek művészetét, akkor lesz egy védelmi rendszerünk a stressz ellen. Ennek lényege az, hogy egy másfajta választ adunk a problémákra, olyat, amely nem hozza működésbe a test fizikai reflexeit.
Ha megtanulunk meditálni, úgy nézhetünk szembe a kihívásokkal, hogy nem bolygatjuk meg vele a fiziológiai rendszerünket. A meditáció segítségével kontroll alatt tarthatjuk a szervezetünk visszajelzéseit.

 

A meditáció: a stressz ellenszere

Amikor meditálunk, a szívverésünk lelassul. A testünk és az elménk relaxált állapotba kerül. Nyugalomban vagyunk. Ha a testünk békés, ellazult, akkor a feszültségre adott fizikai reakciók is nyugalomban maradnak. Azt mondják, hogy a meditáció pihentetőbb, mint az azonos időmennyiségű alvás. Miért? Amikor alszunk, akkor esetleg álmodunk is. Ez lehet jó, de kellemetlen is. Lehetséges, hogy a testünk úgy reagál egy álomra, mintha ébren lennénk. Ilyen esetben álom közben ide-oda hánykolódunk. A meditációban teljes nyugalomban vagyunk. Az elménk nem küld stresszes gondolatokat, ilyen álmaink sincsenek, amelyekre valamilyen módon reagálnánk. Így a testünk is békés, nyugodt.

A meditáció védelmi rendszert biztosít a stressz ellen.
– SANT RAJINDER SINGH JI MAHARAJ

Ha szokásunkká válik a meditáció, egy nehéz helyzetben segítségül hívhatjuk. Ahelyett, hogy azonnal reagálnánk, pár pillanatig maradjunk meg a meditációban megszokott nyugalmi állapotban! Amikor nyugtalanító helyzetbe kerülünk, tudatosan elejét vehetjük a stresszes visszacsatolásnak. Nyitott szemmel is megőrizhetjük a meditációban megszokott nyugalmi állapotot. Ezt az egész nap folyamán gyakorolhatjuk, békésen nézve szembe az idegesítő, felkavaró körülményekkel. Ez eleinte fokozott figyelmet igényel, de később megszokott viselkedésmóddá válik. Minél többet meditálunk, annál könnyebb lesz ennek a reagálási módnak a folyamatos alkalmazása.

Tanuljunk meg meditálni, és a napi kihívások, erőpróbák kezelése során fordítsuk a javunkra az ott megszokott nyugalmat, békességet! Így a korábbiaknál sokkal hatékonyabban tudjuk elvégezni a feladatainkat. A környezetünkben élők tapasztalni fogják, mennyire nyugodt a viselkedésünk, aminek pozitív hatásaként ők is igyekezni fognak, hogy megtanuljanak hasonlóképp reagálni. Idővel a példánk arra is ösztönözni fog másokat, hogy elsajátítsák a meditáció módszerét, mint a stressz csökkentésének az eszközét, és a környezetünk így még békésebbé válhat.

Sant Rajinder Singh Ji Maharaj